Kék Mása és barátai – képes riport 1.
On March 18, 2019 by dorkijA krónikus időhiány miatt sajnos hatalmas csúszás állt be a blogban, de ezt most egy frappáns képválogatással hidalom át. Bár a személyiségi jogok védelme miatt továbbra sem látszik a lányok arca, remélem nem okozunk csalódást. Lettikéről kevesebb értékelhető fotó van, (nem azért, mert nem szeretem: imádom), de csak amiatt, mert róla még nem lehet túl
„A napok hosszúak, de az évek rövidek” – 2. rész
On January 19, 2019 by dorkijElhamarkodottan azt ígértem, hogy gyorsan érkezik az előző bejegyzés folytatása: tévedtem. Megint úgy szaladt el egy hónap, hogy az egész egy nagy, színes kaleidoszkópszerű kép a fejemben, de végre elérkezett a pillanat, amikor újra a gép elé tudok ülni öt percnél tovább, és nem GYES-t igénylek. Íme, egy átlagos napunk második fele: 12.45-13.15 Maga az
„A napok hosszúak, de az évek rövidek” – 1. rész
On December 19, 2018 by dorkijHabár a cím nem tőlem származik, hanem egy Gretchen Rubin nevű hölgytől, ennél jobban nem tudnám összefoglalni az érzéseimet, főleg év vége felé különösen találó a gondolat. Sokat töprengtem, hogy milyen módon tudnám legjobban leírni a mindennapjainkat, de mindig olyan hosszú és szerteágazó körmondatok születtek a fejemben, hogy már a felénél elvesztettem a fonalat én
Bűnbanda? Iggeen!
On November 5, 2018 by dorkijMióta Lettike megérkezett, szervezett bűnözés ütötte fel a fejét nálunk. Azt hittem, kezdek rutint szerezni az anyaság finomságaiban, de erre nem lehet felkészülni sem fizikailag, sem lelkileg. A huszonegy hónapos tornádó és a tíz hetes kiképző asszonyság ellen lassan kilométeres bűnlajstrom készül, Petivel mindent feljegyzünk és megjegyzünk. Íme a vádpontok: Lopás, csempészés: Ebben egyelőre Olívka
Te mit választanál?
On October 3, 2018 by dorkijSzerencse, hogy az emberek így-vagy úgy, de valahogyan mindenképpen világra jönnek, mert a nők többsége – teljes joggal – a terhesség hatodik hónapja felé elkezd diszkrét pánikba esni. Olívka születése előtt annyira beparáztam, hogy mindenkit megbámultam az utcán, és arra gondoltam, hogy még ez is kibújt valahogy az anyjából: csak megoldom én is. Most olyan
Itt van a következő! Demótestvér megérkezett ♥
On September 6, 2018 by dorkijAzt hittem, a szülésig lesz még időm egy köztes bejegyzésre, amiben a nyárról írok majd (amúgy nincs túl nagy meglepetés: először hideg volt, aztán túl meleg, rohadtul nem élveztem, és főleg orvosoknál jártunk nyaralás helyett), de pillanatok alatt elszaladtak a napok. Még mindig nem teljesítettem az előre összeállított listámat, de már nem is fogom, mert
Jelentkezés Nagy Testvér pozícióra
On July 30, 2018 by dorkijMivel alig négy hét választ el minket Babu érkezésétől, ezért Olívkában fokozottan próbáljuk tudatosítani a várható változásokat. Bár kedvesen simogatja a hasamat, gyanakszom, hogy a boldog „Babaaa!” felkiáltások nem teljesen tudatosak, mert nemrégen rajtakaptam, ahogy a kutya pocakját gyömöszölte hasonló kommentekkel. Az viszont biztos, hogy valamit határozottan sejt, alább publikálom az önéletrajzát, amivel a megtisztelő
Hurrá, nyaralunk!
On July 2, 2018 by dorkijJó, csak egy négynapos vidéki „pihenésnek” vágtunk neki, az igazi nyaralás még később lesz, bár a tapasztalatok alapján még az sem kizárt, hogy végül csak a strandig jutunk el. Ha szerencsénk van. Bátor barátaink ezúttal is nagy vállalást tettek, bár tudták, hogy velünk kikapcsolódni nem olyan könnyű, de lehet, hogy erre azért nem voltak felkészülve.
Nemnemnem
On June 11, 2018 by dorkijSok változás történt az életünkben, ezért rövid státuszriportban foglalom össze az aktuális helyzetet. Kor: Holnapután 16 hónapos Korszak: Dac Kedvenc szó/gesztus: NEM Kedvenc étel: Virsli, ipari mennyiségben. Mellé egy kis paradicsom/uborka, és persze kenyér. Új becenév: Demóbaba Mázlibaba Új becenév indoka: szerencséje, hogy végtelenül cuki, mert különben már rég lehúztam volna a WC-n (részletesebb okok
Ki szobát cserél, könnyeket arat
On May 30, 2018 by dorkijTudtam, hogy a lakás szétverése nem Benny Hill show lesz (bár bizonyos értelemben pont az lett), de erre a rettenetre nem voltam lelkileg felkészülve, bármilyen rutinos mélypesszimizmussal indultam neki. A falainkban az a legviccesebb vonás, hogy vagy betonból, vagy téglából, vagy gipszkartonból vannak, teljesen kiszámíthatatlan összetételben, emiatt egy szög beveréséhez is ütvefúró kell adott esetben.