Kevés türelmetlenebb ember létezik nálam, inkább döntök rosszul, mint sehogy, emiatt a döntésképtelenség az egyes számú közellenségem, sosem értettem a fontolva haladókat. Ha Olívka valamire megtanított, akkor az az, hogy MINDEN megváltozhat, még ez is, hirtelen rádöbbentem, hogy bizonyos kérdésekre nem tudok értelmes megoldást találni. Fénykoromban a problémákat szabad szellemmel és kreativitással kezeltem, ami részben
Meg az apád, meg a nagymamákat, meg a kutyát. Meg mindenkit, aki a közeledbe kerül. Néha sikerül még egy plusz órát lopni reggeli szundira, miután Peti dolgozni megy, éppen kezdek könnyekig hatódni, hogy hogyan lehet valakinek ennyire csodálatos nyakszirtje, mikor visszakézből olyan pofont kapok, hogy percekig csak hápogok. A finom kis babakéz minden átmenet nélkül
Egy baba születése elkerülhetetlenül változásokat hoz a családi tér-idő kontinuumban, ez nálunk is így történt. Petivel ritkán vitatkozunk, de ha igen, akkor szinte biztos, hogy a „mikor kell kilépni az ajtón, hogy ne késsünk el” tárgykörben tér el a véleményünk. Amíg ketten indultunk neki a nagyvilágnak, addig a visszaszámolós módszerrel mindegyikünk kikalkulálta a saját készülődési
Ezúttal a fogacskákról lesz szó, amikkel szemünk fénye piranha üzemmódban rágja körbe az ujjunkat, de ha a babáknak kifejlesztett kekszet kellene elfogyasztani, akkor azt inkább egyben, keresztbe nyeli le. Olívka jelenleg nyolc fog boldog tulajdonosa, ezeket eddig jól látható helyre növesztette, így lelkiismeretesen tudtam rögzíteni a Nagy Áttörések dátumát. Innentől viszont gyakorlatilag lehetetlen a leltárba
Az első babás karácsony és szilveszter tanulságait „hatparancsolatba” foglaltam magamnak, aztán jövőre úgyis minden pontot megszegek majd. Ettől függetlenül Olívka boldogsága felülírt minden macerát, nyűgöt, ezért elégedetten, de a legkevésbé sem kipihenten zártuk az óévet. 1. Terv: Nem töltök heteket a neten karácsonyi ajándéktippeket keresve, főleg nem Bubának, a család úgyis elhalmoz minket jobbnál jobb
Az ünnep bejön Olívkának, erre több jel utal: a fények iránti már-már beteges vonzalma, vagy a válogatás nélkül sikert arató bugyuta dalok szeretete. Itthon egyelőre csak egyetlen csengettyűs szarvasdekoráció és egy csokimikulás jelképezi a várakozást, illetve az adventi koszorú a bejárati ajtón, ami folyton leesik. Tegnap vettünk egy mély levegőt, és belevágtunk az aranyvasárnapi forgatagba,
A kérdés minden szempontból költői, nem kell sokat találgatni. Régebben fogtam az illatos, jóllakott bubácskámat, betettem a helyére, és arra sem volt időm, hogy a jóéjt puszit kommentáljam, mert már aludt is. Meséltem, énekeltem neki, de csak az idegrendszere fejlesztése kedvéért, amúgy felesleges volt, mert már egy kukkot sem hallott belőle. Utána kiosontam, és tádámm:
Akik ismernek, figyelmeztettek a baba érkezése előtt, hogy ne töltsek túl sok időt a házimunkával. Pontosan tudják, hogy amúgy is másodpercekben mérhető, amíg párhuzamba rakok mindent és mindenkit, aki rendetlenkedni mer, még a kutya is netten fekszik a kanapéján. Bár egy csecsemő életében az egyik legfontosabb pont a tiszta, rendezett környezet, sejtették, hogy itt túlkapások
Cumilánc, nyálkendő, bundazsák, sapka, zsebkendő, mobil. Nekem időjárástól függetlenül napszemüveg, hogy jótékonyan elfedjem a smink hiányát, a kutyára kiskabát, és máris irány a természet! Elsőként arra figyelek, hogy a külső folyosóajtón ne zárjam ki magunkat, ahogy az egyszer már megtörtént. Teljes erővel szorítom a kulcscsomót, ötször ellenőrzöm, hogy biztosan nálam van, és nem a bejárati
Miután Buba megszületett – ezt a munkanevet adtuk neki, amíg nem tudtuk, hogy milyen nemű lesz, és azóta is sokszor így hívjuk – a konyha egyre inkább állatfarmmá változott. Nem a sertésmájas rizottóra vagy a zöldséges borjúpástétomra gondolok, amit a gourman kishölgy ebédre fogyaszt, hanem a fiókjából kidőlő bébi eszközeire. Fokozatosan nőtt az elkülönített, „steril”