Copyright - Minden jog fenntartva. Az oldalon található tartalom a szerző - dorkij - szellemi terméke, illetve alkotása, a szerzői jogok az ő tulajdonát képezik. A szerző fenntart minden, a lap bármely részének bármilyen módszerrel, technikával történő másolásával és terjesztésével kapcsolatos jogot.
Az első babás karácsony és szilveszter tanulságait „hatparancsolatba” foglaltam magamnak, aztán jövőre úgyis minden pontot megszegek majd. Ettől függetlenül Olívka boldogsága felülírt minden macerát, nyűgöt, ezért elégedetten, de a legkevésbé sem kipihenten zártuk az óévet.
1. Terv: Nem töltök heteket a neten karácsonyi ajándéktippeket keresve, főleg nem Bubának, a család úgyis elhalmoz minket jobbnál jobb meglepetésekkel. Ehelyett maximum három megbízható forrás által ajánlott játékot kap, abból is lehetőség szerint kisméretűt, mert lassan komolyabb óvodák is megirigyelhetnék a készletünket.
Valószínűsíthető Valóság: December első hetétől kezdve pánikszerűen elkezdem járni a plázákat, és az aliexpresstől kezdve az utolsó biszbasz webshop kínálatáig mindent végignézek. Többször. Átolvasom az összes elérhető véleményt, szakértői ajánlást, végül a Jézuska a legevidensebb (labda, építőkocka, baba, mesekönyv…) ajándékokat hozza, a kisded pedig leginkább a csomagolópapírnak örül majd.
2. Terv: Nem decemberben, hanem évközben szerzem be az ajándékokat, amikor lehetőség adódik. Örömmel rejtegetem őket hónapokig, aztán akkurátusan becsomagolom mindet, jóval az ünnepek előtt.
Valószínűsíthető Valóság: November közepe felé elkezdek szolid gyomorgörcsöt kapni, hogy megint minden az utolsó pillanatra csúszik, és igazam lesz. Ahogy pörögnek a napok, egyre kétségbeesettebbé válok, családi facebook csoportokon belül próbálom kinyomozni, hogy ki mit szeretne, és az utolsó héten lóhalálában megejtem a beszerzést. A legjobb szándék ellenére is rossz lesz legalább a fele (kicsi, ronda, büdös, már olvastam), én pedig halkan sírdogálok magamban. Vért izzadok, hogy pár napig magamban tartsam a titkokat, és szenteste rekordsebességgel csomagolok, amit a felénél megunok, és ajándéktáskába dobálok mindent. Ha vendégségbe megyünk, a kapkodásban otthon hagyjuk őket (ahogy azt most is tettük).
3. Terv: Nem próbálom megvalósítani az összes jótanácsot, ezért rohadtul nem lesz egyedi adventi naptár (idén speciel semmilyen nem volt, mert teljesen elfelejtettem, amitől napokig mardosott a bűntudat), hieroglif alakú mézeskalács meg pláne nem. Nem fogok izomlázat kapni négy tepsire elegendő tészta nyújtásától, és nem fogok 23-án éjjel fél 11-kor kartonpapírból sablonokat vagdosni. Nem küldöm Petit méteres bevásárlólistával boltba, hogy dekorcsillagokat és cukormázakat keressen a zászló formájú kalácsokhoz, ehelyett veszünk kész süteményt. Mindenki jobban jár.
Valószínűsíthető Valóság: Tanulok a hibámból, ezért valami új hülyeséget találok ki, ami még a tavalyinál is sokkal nehezebben megvalósítható, ezért biztos kudarcra van ítélve. Bármi is lesz, éjfélkor karattyoló varánusz könnye és szigorúan őrzött államfők hajszála kell majd hozzá, amik helyett csak hajnali békanyálat és kutyaszőrt tudok szerezni, de azért megpróbálom, hátha csoda történik. Nem fog.
4. Terv: Otthon ülünk,sehova nem megyünk, vagy maximum csak az egyik napon, eszünk, játszunk, olvasunk, bámuljuk a blőd karácsonyi filmeket.
Valószínűsíthető Valóság: Mivel mindenkit szeretünk és mindenki szeret minket, végiglátogatjuk a családot. Eszünk, játszunk, pakolunk, jövünk-megyünk, elfáradunk. Azt hiszem ez az, amit a legnehezebb ésszerűsíteni, mert azon kívül, hogy otthon a legjobb, mindenhol jó.
5. Terv: Kizárólag mirelit vagy ékegyszerűségű ételt eszünk, amikhez online megvásároljuk a hozzávalókat hetekkel előbb, nem árasztjuk el a konyhát mosogatnivalóval (Manuela se bírja ezt a hajtást). Olívka nem kap külön menüt – igaz, idén sem estem túlzásokba, de a lazacos bébiétel-különlegességtől penetráns halszag lengte körül az este fénypontját. Kalinka kutyának nem próbáljuk kiszúrni a szemét műcsonttal, hanem időben megvesszük neki az évente egyszer kijáró grillcsirke jussát, és nem főzünk kettőnél többféle fogást, mert nem szeretnénk biológiai kultúrákat tenyészteni a hűtőben.
Valószínűsíthető Valóság: Az én hősies férjem felcipeli a mázsás súlyú szatyrokat az éjjeli bevásárlást követően, majd ő főzi végig a komplett karácsonyi menüt. Ebben legalább háromféle köret és ugyanannyi hús (vagy egyéb) szerepel, ezért órákig küzd az elemekkel, majd a végén döbbenünk rá, hogy hiányzik az egyik legfontosabb összetevő. Ha senki sem késik, és nem hűl ki minden, akkor sem tudunk együtt ennyi, mert a babakarám elfoglalta a nagy étkezőasztal helyét, így itt-ott szétszóródva eszünk. Akinek végképp nem jutott hely, az az eb kanapéjára kényszerül, ahol nemcsak szőrös lesz a csiniruha, de egyben szemrehányó és kuncsorgó tekintetek kereszttüzében kell elfogyasztania az ételeket.
6. Terv: Ha már olyan vakmerőek vagyunk, hogy nagycsaládosan, többnapos szilveszteri üdülés keretében megyünk a barátaink idegeire, akkor nem csomagoljuk össze az egész háztartást. Nem viszünk dupla mennyiségű babaruhát, a végére úgyis kevés lesz, hanem kreatívan megoldjuk a büfi és egyéb balesetek nyomainak eltüntetését. Nem ragaszkodunk a recsegő bébiőrhöz és nem viszünk zenélő játékokat, mert mindenkinek kihullik tőle a haja, legfőképpen pedig megpróbálunk pihenni.
Valószínűsíthető Valóság: Közismert tény, hogy arra lesz szükség, amit nem viszünk magunkkal, ezért inkább mindent viszünk. Megint körberöhögnek minket, hogy nekünk egy IFA is kicsi lenne, és pontosan ugyanazt fogom csinálni, mint itthon, kivéve amikor Olívka alszik. Akkor kicsit én is játszom, de közben az órát lesem, mert tudom, hogy milyen kellemetlen lesz kora reggel felkelni, a babák tojnak a naptárra. Tízpercenként lehalkítom a többieket, hogy Buba ne ébredjen fel, de igazából én nem tudok majd aludni, és azon morfondírozok, hogy legközelebb ezer tojástartót is hozok magammal, amivel leszigetelem a szobát.
A fenti pontokban semmilyen hasonlóság sem a véletlen műve, ennek ellenére soha nem fogom elfelejteni, ahogy a kisasszony tátott szájjal bámulta a karácsonyfát, macskákat megszégyenítően forgatta a díszeket, és fülig érő vigyorral kaparintotta meg az ajándékait. Azóta is tudományos alapossággal elemzi a zsákmányokat, és minden alkalommal újra megörül a fényeknek, a csilingelésnek. Azt hiszem, lehet egyszerre végtelenül fáradtnak és boldognak lenni.
Leave a Reply